A büntetővégzésről
Nem ritkán előforduló jelenség, hogy a védőügyvédet azzal keresi meg az ügyfél, hogy „Ügyvéd
úr, kaptam egy levelet”. Ezen megkeresések között gyakori, hogy a beszélgetés elején kiderül,
hogy az ügyfél büntetővégzést kapott, amit nem teljesen ért (ahogy egyébként az újságírók is csak
ritkán), ami egyébként nem is csoda, hiszen az átlagember számára nem feltétlenül érthető egy
jogi szöveg. Amiről ebben az írásban szó lesz:
- mit jelent az, hogy büntetővégzés?
- milyen esetekben kaphatunk ilyet?
- lehet-e fellebbezni, illetve mit lehet tenni, ha az abban foglaltakkal nem értünk egyet?
- mennyi időnk van rá?
A büntetővégzés egy olyan bírósági döntés, amelyet a bíróság egyszerű megítélésű ügyben hoz
meg, tárgyalás tartása, így tehát bizonyítás lefolytatása és a vádlott meghallgatása nélkül.
Lényegében egy egyszerűsített eljárásban hozott ítélet (de mégsem ítélet). Ennek feltétele, hogy a
bűncselekmény háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő legyen. DE!
Beismerés esetén akár ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény
esetén is helye van. Sőt, a jelenleg hatályos szabályok alapján (amik a COVID-járvány miatt
vannak érvényben) akár nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő
bűncselekmény esetén is lehetősége van a bíróságnak büntetővégzést hozni, függetlenül attól,
hogy a vádlott beismert-e, vagy sem, amennyiben az egyéb feltételek fennállnak. Mik ezek az
egyéb feltételek?
A törvény annyit mond, hogy akkor van helye büntetővégzés meghozatalának, ha az ügy
megítélése egyszerű, a vádlott szabadlábon van, vagy más ügyben tartják fogva (tehát nem amiatt,
ami miatt a büntetővégzést a bíróság meghozza) és a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető.
Hogy mikor egyszerű az ügy megítélése és mikor érhető el a büntetés célja tárgyalás tartása nélkül,
azt a bíróság dönti el.
A büntetővégzésben a bíróság nem szabhat ki letöltendő szabadságvesztést, de minden mást igen,
így végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést,
foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, sportrendezvények látogatásától való
eltiltást, kiutasítást szabhat ki, jóvátételi munkát, próbára bocsátást vagy megrovást alkalmazhat.
Mit lehet tenni, ha az ember kap egy büntetővégzést, amiben ráadásul azt írja a bíróság, hogy ez
ellen nem lehet fellebbezni? Az első és a legfontosabb az, hogy nem kell megijedni. Valóban nem
lehet fellebbezni a büntetővégzés ellen, azonban lehet tárgyalás tartását kérni. Ennek persze akkor
van értelme, ha úgy érezzük, hogy a kiszabott szankció nem igazságos, vagy a cselekményt nem
követtük el, vagy nem úgy követtük el, vagy nem azt a bűncselekményt követtük el, stb.,
egyszóval akkor, ha a büntetővégzés nem igazságos. Érdemes más ilyenkor védőügyvédhez
fordulni (ha eddig a pontig nem történt meg), ugyanis a tárgyalás tartása iránti kérelembe bele kell
írni azt is, hogy miért sérelmes a büntetővégzés. Mi történik a kérelem hatására? A bíróság a
büntetővégzést hatályon kívül helyezi és tárgyalást tart. Ekkor ugyanúgy fog lefolyni az eljárás,
mintha a büntetővégzés meg se született volna.
Fontos, hogy a tárgyalás tartása iránti kérelmet a büntetővégzés kézhezvételét követő 8 napon
(nem munkanapon, hanem naptári napon) belül kell előterjeszteni. Ha tehát a védőügyvédet
felhívja az ügyfél azzal, hogy kapott egy büntetővégzést, akkor a védőügyvéd első kérdése az lesz,
hogy mikor vette át. A jognak alapvetően fontos szerepe az, hogy igazságos legyen. Ha azonban
egy fontos határidőt elmulasztunk, akkor hiába van az igazság a mi oldalunkon, nem nagyon
marad esély arra, hogy érvényesíteni tudjuk az igazunkat és ilyenkor a legjobb védőügyvédnek se
biztos, hogy tud segíteni. Azt javaslom tehát mindenkinek, aki büntetővégzést kap a bíróságtól,
hogy azonnal, de legkésőbb a kézhezvétel másnapján hívjon fel egy védőügyvédet és kérje a
segítségét. Természetesen csak akkor, ha úgy érzi, hogy a büntetővégzés valamilyen okból
sérelmes számára. Ha nem az, akkor nincs teendője.
