A védőügyvéd első és legfontosabb feladata, hogy jogi tanácsot adjon ügyfelének. Ez magában foglalja a vádak részletes magyarázatát, a lehetséges jogi következmények ismertetését, valamint a védekezési stratégiák kidolgozását. A büntetőjogi ügyvéd segítséget nyújt az ügyfélnek abban, hogy megértse a drogfogyasztás, kábítószerfogyasztás és a kábítószer-birtoklás jogi következményeit.

A védőügyvéd képviseli ügyfelét a bíróság előtt, biztosítva, hogy minden jogi eszközt kihasználjanak a védelem érdekében. A kábítószeres ügyekkel foglalkozó ügyvéd különösen fontos szerepet játszik abban, hogy a bíróság előtt érveljen az enyhítő körülmények mellett, például a drogfogyasztás mint személyes használat, szemben a kábítószer-kereskedelemmel, amely súlyosabb büntetést vonhat maga után. A védőügyvéd feladata, hogy ügyfele számára a lehető legkedvezőbb ítéletet érje el.

A büntetőjogi ügyvéd feladata a bizonyítékok alapos elemzése. Ez magában foglalja a rendőrségi jelentések, tanúvallomások és egyéb bizonyítékok átvizsgálását, amelyek alátámaszthatják az ügyfél védelmét. A védőügyvéd feladata továbbá, hogy az esetleges jogsértéseket feltárja, például a jogtalan házkutatásokat vagy a bizonyítékok nem megfelelő kezelését, hiszen mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz és ahhoz, hogy az ügyében jogszerű ítélet szülessen.

A védőügyvéd segíthet a tárgyalás előtti megállapodásokban is, például vádalkuk, egyezség megkötésében. Ez különösen fontos lehet azokban az esetekben, amikor az ügyfél drogfogyasztás, kábítószer-birtoklás, vagy akár kábítószer-kereskedelem miatt áll eljárás alatt. Az ügyvéd tárgyalhat az ügyészséggel enyhébb büntetés vagy alternatív szankciók, mint például rehabilitációs programok érdekében, amelyek segíthetnek az ügyfélnek elkerülni a súlyosabb börtönbüntetést.

A kábítószer-kereskedelem az egyik legsúlyosabb vád, amellyel szembenézhet valaki, hiszen akár életfogytiglani szabadságvesztéssel is büntethető. A védőügyvéd emiatt ezekben az ügyekben itt kiemelkedően fontos szerepet játszik. Az ügyvéd feladata, hogy minden lehetséges védekezési stratégiát kidolgozzon, például bizonyítékok megkérdőjelezésével, tanúk meghallgatásával és az esetleges jogsértések feltárásával.

A büntetőjogi ügyvéd folyamatosan tájékoztatja ügyfelét az ügy menetéről, biztosítva, hogy az ügyfél minden lépést megértsen, és a legjobb jogi tanácsot kapja, továbbá képviseli őt minden fórumon, az eljárás minden szakában, így első-, másod és akár harmadfokon, valamint a rendkívüli jogorvoslati eljárásokban, sőt, akár Strasbourgban is. Az ügyvéd adott esetben közvetítő szerepet is betölt az ügyfél és az ügyészség, vagy rendőrség, egyéb nyomozóhatóság között.

Magyarországon a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szigorúan szabályozza a kábítószer-fogyasztás így marihuánabirtoklás és a marihuánafogyasztás kérdését. A kábítószer-fogyasztás és -birtoklás esetén a törvény nem tesz különbséget a kábítószerek típusa között, így a marihuána birtoklása is ugyanolyan szankciókat von maga után, mint más illegális anyagoké.

A birtokolt, vagy fogyasztott marihuána, vagy bármely más kábítószer mennyisége határozza meg, hogy a cselekmény milyen súlyú bűncselekménynek minősül. Kis mennyiség esetén enyhébb büntetési tétel szabható ki, de ha valaki nagyobb mennyiségű kábítószert, akár marihuánát birtokol, súlyosabb szankciókkal kell számolnia, egyúttal eleshet az elterelés lehetőségétől is (az egyes kábítószerek törvényi mennyiségeit a Btk. külön rendelkezésben szabályozza). A marihuána birtoklás miatt kiszabott büntetés – a mennyiségtől, az elkövető előéletétől és egyéb tényezőktől függően – adott esetben akár több évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

A kábítószer-fogyasztás Magyarországon bűncselekmény, amelyért ugyanolyan büntetések szabhatók ki, mint a birtoklás esetében. A marihuána fogyasztás is ebbe a kategóriába tartozik, és az elkövető akár szabadságvesztés-büntetést is kaphat, bár ez nem feltétlenül jellemző. A törvény nem tesz különbséget a kábítószer típusa alapján a kábítószer-fogyasztás szempontjából, így a marihuánafogyasztás is büntetőjogi következményekkel járhat. A büntetés súlyát befolyásoló tényezők többek között az elfogyasztott kábítószer fajtája, mennyisége, gyakorisága, az elkövető előélete, egyéb személyes körülményei.

Azok számára, akik először kerülnek szembe a törvénnyel marihuána birtoklás vagy marihuána fogyasztás, vagy úgy általában, kábítószer fogyasztás miatt, létezik egy alternatív megoldás, az úgynevezett elterelés. Ez a lehetőség arra ad módot, hogy az elkövető elkerülje a büntetést, ha egy kábítószer-függőséget kezelő, kábítószer-fogyasztást megelőző programban vesz részt. Az elterelés feltétele, hogy az elkövető beismerje a tettét még a nyomozás során és vállalja az elterelésen való részvételt. Ez a lehetőség különösen hasznos azok számára, akik első alkalommal követnek el ilyen jellegű bűncselekményt, és a kábítószer fogyasztás miatt nem kívánnak hosszabb bírósági eljárás alá kerülni. Elterelés további feltétele, hogy csekély mennyiségű kábítószer fogyasztásáról van szó és 2 éven belül nem vett részt elterelésen az elkövető. Ilyenkor is felmerülhet ugyanakkor a bűnügyi költség megfizetésére kötelezés (ami súlyos összeg lehet a szakértő díja miat), ezért érdemes az elterelés választása esetén, vagy még inkább előtte is ügyvéddel konzultálni.

Összességében elmondható, hogy a marihuána birtoklás és a marihuána fogyasztás jogi következményei Magyarországon akár súlyosak is lehetnek. A kábítószer fogyasztás és birtoklás egyaránt büntetendő, de az elterelés lehetőséget nyújt arra, hogy a kábítószer fogyasztással gyanúsított személy elkerülje a súlyosabb szankciókat. A jogszabályi előírások ma Magyarországon a kábítószeres bűncselekmények, így a kábítószer-fogyasztás és ezen belül a marihuána fogyasztás kapcsán is szigorúak, de létezik olyan lehetőség – az elterelés –, amely segíthet a kábítószer-fogyasztók számára, hogy elkerüljék a büntetőeljárás folytatását és elejét vegyék annak, hogy a bíróságon kössenek ki.

Az ügyvéd először is megvizsgálja az ügy körülményeit, beleértve a bizonyítékok beszerzése, illetve az egész eljárás jogszerűségét. Ellenőrzi – a jogszabály nyújtotta kereteken belül –, hogy a rendőrségi eljárás során történt-e valamilyen jogszabálysértés, például jogtalan házkutatás vagy akár személyiségi jogok megsértése. Ha hibát talál, az ügyvéd mindent megtesz azért, hogy ügyfelét egy hibás eljárásban ne vonhassák felelősségre. Emellett az ügyvéd természetesen tanácsot ad az ügyfelének arról, hogy szerinte mi a legjobb követendő stratégia a büntetőeljárást illetően, ha az ügyfelét bármilyen kábítószer, így pl. marihuána fogyasztásával gyanúsítják, vagy vádolják.

Az ügyvéd – a megfelelő feltételek fennállása esetén javasolja az elterelés lehetőségét, amely – sikeres elvégzése esetére – büntethetőséget megszüntető oknak minősül. Ez azt jelenti, hogy a marihuánafogyasztás miatt indult büntetőeljárás megszűnik anélkül, hogy az elkövetőt megbüntetnék. Ha nem jöhet szóba az elterelés lehetősége, akkor is számos módja lehet az ügyvédnek arra, hogy az ügyfelével szemben alkalmazott büntetés enyhítését elérje, ezek azonban minden ügyben egyedileg dőlnek el.

Az ügyvéd megkérdőjelezheti a gyanúsítás, vagy a vád jogszerűségét, például ha a bizonyítékok gyengék, nem egyértelműek, esetleg nem jogszerűen kerültek beszerzésre, vagy ha a gyanúsítottat/vádlottat nem tetten érték marihuána fogyasztás közben. Az ügyvéd érvelhet akár azzal is, hogy a rendőrség, vagy az ügyészség bizonyítékai nem elégségesek a kábítószer-fogyasztás tényének bizonyítására.

Az ügyvéd segít biztosítani, hogy a vádlott jogait teljes mértékben tiszteletben tartsák, és ne tegyen olyan nyilatkozatot, amely önmagára nézve terhelő lehet, hacsak nem az áll érdekében (lásd az elterelésnél írottakat). Az ügyvéd jelenléte biztosítja, hogy a vádlott ne kövessen el olyan hibát a nyomozás, vagy a bírósági eljárás során, ami rontaná a helyzetét, továbbá – és ez személyes tapasztalatom – az ügyvéd jelenléte azt is biztosítja, hogy a rendőrök megfelelően járjanak el az eljárásban, ne próbálják például rábeszélni a gyanúsítottat arra, hogy ismerjen be, akár azzal, hogy fenyegetik („rádrohad a műanyaglakat”), akár azzal, hogy – hamisan – elhitetik vele, hogy ha beismer, akkor megússza.

Ilyen esetekben természetesen nagyon sok függ attól, hogy milyen mennyiségű marihuánáról van szó, mi volt a célja a marihuánával az ügyfélnek (mert nem mindegy, hogy termesztette-e, vagy csak nála volt, ha termesztette, akkor saját célra történt-e a marihuána termesztése, vagy akár el is akart volna adni belőle, ha csak nála volt, akkor fogyasztás céljából szerezte-e meg a marihuánát, vagy más célból, és így tovább), de ha minden körülmény adott, akkor a védőügyvéd akkor végzi jól a feladatát, ha az ügyfele elvégezheti az elterelést és ezáltal megúszhatja a büntetést. Ha az elterelés lehetőségei nem állnak fenn, akkor sem kell megijedni, még mindig maradhatnak lehetőségek arra, hogy ne szabadságvesztés legyen az ügy vége.

Fontos, hogy ilyen esetekben az ügyfél ne mondjon a rendőrségen semmit, amíg ügyvéddel nem konzultált, a legjobb pedig az, ha az ügyfél és az ügyvéd együtt vesznek részt a kihallgatáson, miután megbeszélték az ügyet. Az ügyvéd elsődleges feladata tehát, ha az ügyfelét kábítószer-fogyasztással gyanúsítják, a tanácsadás és a védelmi stratégia kialakítása. Ha fennállnak a feltételei, akkor az ügyvédnek indítványoznia kell az elterelést akkor is, ha azt az eljáró rendőr nem ajánlja fel. Fontos, hogy elterelés esetén is kifizettethetik az ügyféllel a bűnügyi költséget, így figyelni kell arra, hogy ez ne történjen meg.

Attól függ. Nem mindegy, hogy milyen drogról/kábítószerről van szó és milyen mennyiséget fogyasztott el, mennyi idő alatt az ügyfél. A legenyhébb esetben két évig terjedő szabadságvesztést ír elő a Btk., súlyosabb esetben ez azonban lehet több is.

Nem. Ha csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából szerez meg valaki, vagy kábítószert fogyaszt (és ebben az esetben mindegy a mennyiség), részt vehet elterelésen, de csak kétévente egyszer. Ha ez a helyzet nem áll fenn, akkor sem feltétlenül lesz szabadságvesztés a büntetés, csak súlyosabb esetekben.

A büntetőjogi szempontból jelentős kábítószermennyiségeket a Büntető törvénykönyv határozza meg. Eszerint lehet a kábítószer csekély mennyiségű, ún. alapeseti mennyiségű, jelentős, vagy különösen jelentős mennyiség. A Btk. az egyes kábítószerek esetén csak a csekély mennyiség felső határát határozza meg, ami az alatt van, az minden esetben csekély mennyiség. Marihuána esetén a tiszta és savformában együttesen jelen levő THC-tartalom (totál-THC) 6 grammnál nem lehet több ahhoz, hogy csekély mennyiségről beszélhessünk.

Ahogy fentebb írtam, a Btk. meghatározza az egyes kábítószerek esetében a csekély mennyiség felső határát (kokain esetén pl. annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma nem lehet több 2 grammnál), majd pedig ezek szorzóival határozza meg a többi mennyiséget. Az ún. alapeseti mennyiség felső határa a csekély mennyiség felső határának hússzorosát nem haladhatja meg, jelentős mennyiségű a kábítószer, ha a csekély mennyiség felső határának hússzorosát meghaladja a mennyiség, de nem éri el a kétszázszorosát, efölött pedig különösen jelentős a kábítószer mennyisége.

Ha a marihuána le van szüretelve, akkor a tiszta és savformában együttesen jelen levő THC-tartalom (totál-THC) 6 grammnál nem lehet több ahhoz, hogy csekély mennyiségről beszélhessünk. Ha még nincs leszüretelve, akkor öt növény a csekély mennyiség felső határa. Azaz ha valakinek 5 növénye van otthon és a marihuánát saját használatára termesztette, akkor választhatja az elterelést.

Ezeket a kérdéseket minden esetben szakértő vizsgálja. Hiába tudja a rendőr, hogy az, amit lefoglalt, biztosan valamilyen kábítószer, mondjuk marihuána, vagy kokain, szakértőnek kell megállapítania mind a kábítószer fajtáját, mind pedig a mennyiségét. Ennek oka pedig az, hogy a rendőr nem rendelkezik olyan speciális szakismeretekkel, amik alapján meg tudná mondani pontosan, hogy milyen kábítószerről van szó és főleg nem tudja azt megmondani, hogy pontosan milyen mennyiségű az a kábítószer. A rendőr ugyanis nem vegyész, ezek a kérdések pedig vegyészi kompetenciába tartoznak.

Mindenki, aki birtokba vesz kábítószert, megszerzi azt. A kábítószer tartása ennél hosszabb időtartamot jelent, azaz mindenki, aki otthon tart mondjuk pár gramm marihuánát, kábítószert tart. A kábítószer megszerzése és a kábítószer tartása pedig kábítószer birtoklása bűncselekményét valósítja meg.

Egy kábítószeres ügyekkel foglalkozó ügyvéd – én – alaposan megvizsgálja a bizonyítékokat, adott esetben megkérdőjelezi a rendőrségi, bírósági eljárás és a beszerzett bizonyítékok jogszerűségét annak érdekében, hogy ügyfele minél kevésbé rosszul, vagy még inkább: minél jobban jöjjön ki egy ilyen eljárásból és a végén csökkenteni lehessen a kábítószer-kereskedelem, vagy a kábítószer-birtoklás miatti büntetést, vagy akár adott esetben felmentse a bíróság a védencét. Fontos megvizsgálni a kábítószer fajtáját és mennyiségét is az ügyben és rámutatni arra, ha adott esetben a gyanúsításban, vagy a vádiratban nem azok a kábítószermennyiségek, vagy kábítószerfajták szerepelnek, mint a többi iratban (pl. a szakvéleményben).

A büntető ügyvéd megvizsgálja az ügy összes részletét, és adott esetben megpróbálja bizonyítani, hogy a védence nem vett részt aktívan a kábítószer kereskedelemben, vagy – ennél gyakrabban előforduló esetben – azt igyekszik az eljárás során végig kihangsúlyozni, hogy a kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított, vagy vádolt ügyfelével szemben összegyűjtött bizonyítékok nem elegendőek annak alátámasztására, hogy az ügyfél valóban kábítószer-kereskedelem bűncselekményét követte el. További lehetőség az eljárásban, hogy az ügyvéd azt próbálja igazolni az eljárás során, hogy az ügyfelével szemben a rendőrség és/vagy az ügyészség nem jogszerűen beszerzett bizonyítékot kíván felhasználni. Ezek a lehetőségek ráadásul egy-egy eljárásban egymással párhuzamosan is fennállnak.

Fontos a kábítószer fajtája is, mert adott esetben előfordulhat, hogy nem is kábítószerről, hanem ún. új pszichoaktív anyagról van szó, sőt, még az is előfordulhat, hogy egy anyag valamikor korábban, az elkövetés idején még legálisnak számított, ma pedig már nem. Ebben az esetben pedig – ha az elkövetéskor nem volt kábítószer az adott anyag – az elkövető nem büntethető.

Egy védőügyvéd segíthet megérteni a kábítószer fogyasztás büntetése kapcsán fennálló jogi lehetőségeket, és javasolhatja az alternatív büntetési lehetőségeket, mint például az elterelést.

Egy büntetőjogi ügyvéd ilyen esetekben leginkább amellett érvelhet, hogy a drogfogyasztás büntetése adott esetben aránytalanul szigorú lenne, különösen, ha az első alkalomról és/vagy csekély mennyiségről van szó. De nem ez az egyetlen fegyvere a védőügyvédnek ilyen esetekben, ugyanilyen fontos lehet a kábítószer fajtájának hangsúlyozása (csekélyebb ugyanis a marihuánafogyasztás társadalomra veszélyessége, mint mondjuk a heroinfogyasztásé).