A kábítószerek története egyidős az emberiséggel. Nem volt és nem is lesz olyan kor, amikor ettől mentesek leszünk, az ember egyszerűen szereti kábítani magát. A tévhittel ellentétben ugyanakkor nem csak az a kábítószer, amit a jogszabály annak nevez, hanem lényegében minden szer, ami az ember fizikai, vagy szellemi teljesítményére hatással van, így pl. a kávé, a tea, vagy az alkohol is.
A jogban azonban nagyon fontos, hogy egy-egy adott fogalom pontosan meg legyen határozva, hiszen a pontos definíciók adják az egész rendszer alapját. Büntetőjogi szempontból ezért kizárólag az számít, hogy a Büntető törvénykönyv (Btk.) mit minősít kábítószernek.
A Btk. a kábítószer fogalmát a záró részben, a 459. § értelmező rendelkezéseiben, a 18. pontban adja meg.
Hogy az eljárásban lefoglalt anyag kábítószer kábítószernek minősül-e, arról szakértő nyilatkozik, akit a nyomozóhatóság rendel ki. A lefoglalást viszont gyanú alapján végzi a nyomozóhatóság, tehát a lefoglaláshoz elég az is, hogy valamely anyag (por, növényi törmelék, stb.) kábítószernek tűnjön a rendőrök számára.
Másik közkeletű tévedés, hogy a törvény különbséget tesz könnyűdrogok (vagy lágydrogok) és keménydrogok között. Ez azonban nem így van, a jogszabály kizárólag a kábítószer fogalmát határozza meg, nem tesz különbséget az egyes szerek között. Ugyanakkor a büntetéskiszabás során (tehát amikor a bíróság kimondja, hogy XY-t mire ítél) előfordulhat különbség pl. marihuána és heroin között (ha pl. jelentős mennyiségű marihuána kereskedelméért kevesebbet kell ülnie X-nek, mint jelentős mennyiségű heroin kereskedelméért Y-nak), de a törvény nem differenciál.
A kábítószeres bűncselekmények szempontjából két tényező nagyon fontos: a bűncselekmény típusa (kábítószer-kereskedelem, vagy kábítószer birtoklása) és a kábítószer mennyisége (csekély mennyiség, ún. alapeseti mennyiség, vagy jelentős mennyiség). Alapvetően ezektől függ ugyanis az, hogy a kábítószeres bűncselekménnyel meggyanúsított/megvádolt személynek milyen súlyú büntetéssel kell szembenéznie.
A mennyiség kapcsán a Btk. 4 kategóriát állít fel:
csekély mennyiség, ún. alapeseti mennyiség, jelentős mennyiség és különösen jelentős mennyiség (utóbbinak csak a kábítószer birtoklásánál van jelentősége). A jogszabály – szintén a záró részben, az értelmező rendelkezéseknél – a 461. §-ban határozza meg a mennyiségeket oly módon, hogy megadja, hogy egy adott kábítószerből mi számít csekély mennyiségnek (pl. marihuána esetén 5 növény, tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelen levő THC-tartalom (totál-THC) a 6 grammot meg nem haladó mennyiség, és így tovább, lásd lejjebb), majd ehhez képest meghatározza a jelentős mennyiséget, ami a csekély mennyiség felső határának húszszorosa. Ebből következik, hogy minden, ami a csekély és a jelentős mennyiség közé esik, az számít az ún. alapeseti mennyiség körébe. (Az elnevezés oka az, hogy erre a mennyiségre vonatkozik a bűncselekmények alapeseti szabályozása, ehhez képest a jelentős, vagy különösen jelentős mennyiségre történő elkövetés súlyosabban büntetendő – ún. minősített eset –, míg a csekély mennyiségre történő elkövetés enyhébben minősül – ún. privilegizált eset.) A különösen jelentős mennyiség pedig az alapeseti mennyiség kétszázszorosa.
Kábítószer-kereskedelemről beszélünk, ha a bűncselekmény elkövetője kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik. Már pusztán ez a magatartás – ha nincs speciális körülmény – kettőtől nyolc évig terjedően büntetendő, súlyos bűncselekmény. Van olyan eset is (pl. jelentős mennyiség esetén), amikor akár életfogytiglani szabadságvesztéssel is büntethető ez a cselekmény, erre azonban Magyarországon tudtommal még nem volt példa, de a tízévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetések nem ritkák.
Kábítószer birtoklása valósul meg, ha az elkövető kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít. Ez alapesetben egy évtől öt évig terjedően büntetendő, de bizonyos körülmények esetén akár öt évtől tizenöt évig, vagy öt évtől húsz évig terjedően is büntethető.
Ha valaki kábítószert fogyaszt (tehát véréből, vagy vizeletéből erre utaló jel mutatható ki), illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából szerez meg, úgy két évig terjedően büntetendő vétséget követ el.
Sok esetben előfordul közös fogyasztás, leginkább marihuána esetén, amikor a társaság egy, vagy több tagja hozza a „cigit”, ami aztán körbejár és mindenki beleszív egyet-kettőt. Ez egyértelműen átadásnak minősül, így máris nem sima fogyasztás, hanem kábítószer-kereskedelem lesz a gyanúsítás, illetve a vád, amely esetben nincs mód az elterelésre (lásd a következő bekezdést), csekély mennyiség esetén sem. Ilyenkor mindig azt javaslom az ügyfeleknek, hogy mondják azt, hogy mindenki saját maga hozta a füvet, amit aztán közösen fogyasztottak el.
Lehetőség van a büntetés alól mentesülni az ún. elterelés elvégzésével. Aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt, az mentesül a büntetőjogi felelősség alól. De ez a lehetőség kétévenként csak egyszer áll fenn, és csak akkor, ha ezen időtartamon belül nem állapították meg az elkövető bűnösségét kábítószer-kereskedelem, vagy kábítószer birtoklása miatt.
Érdemes tehát nagyon jól átgondolni, hogy az ember kábszizik-e, vagy sem, valamint azt is, hogy a kis pénzecskéjét kiegészíti-e egy kis marihuána-adásvétellel. Mert a bulikának és a könnyen keresett pénznek lehet aztán nagyon nagy ára is.
Végezetül bemásolom a jogszabály szövegét, amiből lehet csemegézni, mert vannak benne érdekességek:
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
Kábítószer-kereskedelem
176. §
(1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy
c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében
követik el.
(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(5) Aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad,
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Aki
a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig,
b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
177. §
(1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert
ca) kínál, átad,
cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) jelentős mennyiségű kábítószerre,
b) bűnszövetségben,
c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1) bekezdés a) vagy ca) pontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követi el, egy évtől öt évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kábítószer birtoklása
178. §
(1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa) üzletszerűen,
ab) bűnszövetségben,
ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,
c) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre
követik el a bűncselekményt.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés aa) és ac) pontjában meghatározott esetben három évig terjedő szabadságvesztés.
(6) Aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
179. §
(1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával vagy
b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert termeszt, előállít, megszerez vagy tart, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít.
(3) A büntetés
a) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa) bűnszövetségben,
ab) üzletszerűen,
ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,
c) öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre
követik el a bűncselekményt.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(5) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés bűntett miatt
a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben három évig,
b) a (3) bekezdés ab) és ac) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
180. §
(1) Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőzően két éven belül
a) az elkövetővel szemben a vádemelést azért halasztották el, illetve a nyomozást vagy az eljárást azért függesztették fel, mert vállalta a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt, vagy
b) az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt megállapították.
(3) A 178. § (1) és (5)-(6) bekezdés, illetve a 179. § (1)-(2) és (6) bekezdés esetén – ha az (1) bekezdés nem alkalmazható – a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását.
Kóros szenvedélykeltés
181. §
(1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer kóros élvezetére rábír vagy rábírni törekszik, vagy
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószer fogyasztására rábírni törekszik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt.
Kábítószer készítésének elősegítése
182. §
(1) Aki kábítószer termesztése vagy előállítása céljából ehhez szükséges anyagot, berendezést vagy felszerelést
a) készít, megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, átad,
b) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben, vagy
b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt üzletszerűen követik el.
(4) Aki az (1) vagy a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Nem büntethető, aki – mielőtt a kábítószer készítését elősegítő tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna – cselekményét a hatóság előtt felfedi, a birtokában lévő anyagot, berendezést vagy felszerelést a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a kábítószer készítésének elősegítésében részt vevő más személy kilétének megállapítását.
Kábítószer-prekurzorral visszaélés
182. §
(1) Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kábítószer-prekurzort
a) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve tart, forgalomba hoz, szállít, vagy azzal közvetítő tevékenységet végez,
b) úgy szerez meg, hogy evégből valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kábítószer-prekurzor forgalomba hozatalával, szállításával, vagy az azzal végzett közvetítő tevékenységgel összefüggő értesítési kötelezettséget megszegi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) E § alkalmazásában
a) az Európai Unió jogi aktusán a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK rendeletet (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: 273/2004/EK rendelet, illetve a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK rendeletet (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: 111/2005/EK rendelet),
b) forgalomba hozatalon a 273/2004/EK rendelet 2. cikkének c) pontjában meghatározott fogalmat,
c) szállításon a 111/2005/EK rendelet 2. cikkének c) és d) pontjában meghatározott fogalmat,
d) közvetítői tevékenységen a 111/2005/EK rendelet 2. cikkének e) pontjában meghatározott fogalmat,
e) értesítési kötelezettség alatt a 273/2004/EK rendelet 8. cikk (1) bekezdésében, és a 111/2005/EK rendelet 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget kell érteni.
Új pszichoaktív anyaggal visszaélés
183. §
(1) Aki új pszichoaktív anyagot kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy
c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében
követik el.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagot kínál vagy átad,
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt egy évig,
b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
184/A. §
(1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek új pszichoaktív anyagot kínál, átad,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával új pszichoaktív anyagot forgalomba hoz vagy azzal kereskedik,
c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében új pszichoaktív anyagot
ca) kínál, átad,
cb) forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1) bekezdés a) pontjában vagy c) pont ca) alpontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követi el, három évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
184/B. §
(1) Aki
a) új pszichoaktív anyagot előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít,
b) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) üzletszerűen,
b) bűnszövetségben,
c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben vétség miatt egy évig,
b) a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztés.
184/C. §
(1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával
aa) új pszichoaktív anyagot előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít,
ab) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart,
b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében
ba) új pszichoaktív anyagot előállít,
bb) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) üzletszerűen,
c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva
követik el.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pont ba) alpontjában meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés.
184/D. §
(1) A 184-184/C. § alkalmazásában új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.
(2) A 184-184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a 2 gramm mennyiséget nem haladja meg. A só formában előforduló vegyületek esetén tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni.
459. §
18. kábítószer:
a) az 1988. évi 17. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített, az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott anyag,
b) az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott veszélyes pszichotróp anyag és
c) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 2. számú mellékletében meghatározott pszichotróp anyag;
§ (1) A 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha
a) annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma
aa) LSD esetén a 0,001 gramm,
ab) pszilocibin esetén a 0,1 gramm,
ac) pszilocin esetén a 0,2 gramm,
ad) amfetamin, metamfetamin, MDPV és alfa-PVP esetén a 0,5 gramm,
ae) dihidrokodein esetén a 0,8 gramm,
af) heroin esetén a 0,6 gramm,
ag) morfin esetén a 0,9 gramm,
ah) ketamin, kodein, MDA, MDMA, N-etil-MDA (MDE), MBDB, 1-PEA, N-metil-1-PEA, mCPP, metadon, 4-fluoramfetamin és petidin esetén az 1 gramm,
ai) mefedron, metilon és 4-MEC esetén az 1,5 gramm,
aj) kokain esetén a 2 gramm,
ak) BZP esetén a 3 gramm,
al) pentedron esetén a 0,4 gramm,
b) GHB esetén annak sav formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma a 7,5 gramm,
c) tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelen levő THC-tartalom (totál-THC) a 6 gramm
d) annak tiszta hatóanyag-tartalma
da) GBL esetén a 6,2 gramm,
db) AB-CHMINACA, MDMB-CHMICA, AM-2201, AB-PINACA, AB-FUBINACA, és ADB-FUBINACA esetén a 0,05 gramm
mennyiséget nem haladja meg.
(2) A 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb öt.
(3) A 176-180. § alkalmazásában az (1)-(2) bekezdés szerinti kábítószer
a) jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros,
b) különösen jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának kétszázszoros mértékét meghaladja.
(4) A 176-180. § alkalmazásában az (1)-(2) bekezdésben nem szereplő kábítószer esetén a kábítószer
a) csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg,
b) jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának száznegyvenszeres mértékét meghaladja,
c) különösen jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának ezernégyszázszoros mértékét meghaladja.
