Kábítószer-kereskedelem
Segítségre van szüksége a kábítószeres bűncselekmények területén?
Keressen minket!
Telefon
A kábítószeres bűncselekmények szempontjából két tényező nagyon fontos: a bűncselekmény típusa (kábítószer-kereskedelem, vagy kábítószer birtoklása) és a kábítószer mennyisége (csekély mennyiség, ún. alapeseti mennyiség, vagy jelentős mennyiség). Alapvetően ezektől függ ugyanis az, hogy a kábítószeres bűncselekménnyel meggyanúsított/megvádolt személynek milyen súlyú büntetéssel kell szembenéznie.
Közkeletű tévedés, hogy a törvény különbséget tesz könnyűdrogok (vagy lágydrogok) és keménydrogok között. A jogszabály kizárólag a kábítószer fogalmát határozza meg, nem tesz különbséget az egyes szerek között. Ezzel szemben a büntetéskiszabás során lehet különbség pl. marihuána és heroin között, de a törvény maga nem differenciál.
A büntető törvénykönyv, ahogy minden jogszabály, szereti uniformizálni, könnyen kezelhetővé tenni a dolgokat. Ezért van az, hogy nem tesz különbséget az egyes kábítószer-fajták között. Ha valamilyen szer kábítószernek minősül (erre minden esetben első körben gyorstesztet alkalmaznak, második körben szakértő nyilatkozik), akkor annak kínálása, átadása, forgalomba hozatala, vagy az azzal való kereskedés kábítószer-kereskedelem bűncselekményének minősül.
Ami lényeges, az a kábítószer-kereskedelem bűncselekményével érintett kábítószer mennyisége (ezt is szakértő fogja vizsgálni, hiszen soha nem ugyanolyan tisztaságúak az egyes anyagok, ahogy alkoholos italból sem csak egyféle erősségű van). A mennyiségek tekintetében a Btk. csak annyit határoz meg, hogy az egyes szerek esetén mekkora a csekély mennyiség felső határa (így pl. tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelen levő THC-tartalom (totál-THC) a 6 gramm, kokain esetén bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalom 2 gramm, és így tovább), minden egyéb kategória ehhez képest alakul úgy, hogy ennek a hússzorosa a jelentős mennyiség, a kettő közötti az úgynevezett alapeseti mennyiség, míg a különösen jelentős mennyiség (ez csak a kereskedelemnél jön szóba) a csekély mennyiség kétszázszorosa. A mennyiségek pedig azért fontosak, mert azok szerint alakulnak a szankciók. Azaz csekély mennyiségű kábítószer-kereskedelem három évig terjedő szabadságvesztéssel, míg jelentős mennyiségű kábítószer-kereskedelem már 5-től 20 évig, vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Mi van akkor, ha csak annyi bizonyítható, hogy az adott személy eladott valamekkora mennyiségű, valamilyen kábítószert (mondjuk 40 gramm marihuánát), de maga a szer már nincs meg, mert elfogyasztották? Ilyen esetekben az adott évben lefoglalt átlagos hatóanyagtartalom alapján kell meghatározni a mennyiséget, és ezekből az adatokból is a legkedvezőbbet kell figyelembe venni (hiszen nem bizonyítható, hogy annál nagyobb hatóanyag-tartalmú, jobb cuccot árult az illető). Ezeket az adatokat a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ teszi közzé.
KÁBÍTÓSZER-KERESKEDELEM
GYIK
Mi az a kábítószer-kereskedelem?
A büntető törvénykönyv szerint, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, kábítószer-kereskedelem bűncselekményét követi el. Tehát nem csak az kábítószer-kereskedelem, ha valaki a kábítószert (pénzért, vagy más ellenszolgáltatásért cserébe) eladja, odaadja másnak, hanem már az is, ha valaki csak átadja, akár csak azért, hogy egy haverja fogyaszthasson belőle. Így az is kábítószer-kereskedelem, ha tekerek egy füves cigit, amit aztán ketten, vagy többen fogyasztunk el úgy, hogy körbe megy közöttünk és mindenki szív belőle.
Milyen büntetési tételekkel kell szembenézni kábítószer-kereskedelem esetén?
A büntetés mértéke leginkább a kábítószer-kereskedelemmel érintett kábítószer mennyiségétől függ, de egyáltalán nem mellékes az sem, hogy kiskorúnak adja-e el, vagy át egy nagykorú személy, ahogy az sem, hogy milyen fajta kábítószerről van szó. A legenyhébb esetben (csekély mennyiségű kábítószer kínálása, vagy átadása – tehát a kereskedelem és a forgalomba hozatal itt nem szerepel!) a kábítószer-kereskedelem elkövetője kettő évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a legsúlyosabb esetben pedig (jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem) 5-től 20 évig, vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel néz szembe az elkövető. Tudomásom szerint életfogytiglant még nem szabtak ki kábítószer-kereskedelem miatt Magyarországon.
Mi a különbség a kábítószer birtoklása és a kábítószer-kereskedelem között?
A birtoklás azt jelenti, hogy valaki kábítószert tart magánál, míg a kereskedelem esetén a büntetendő (jogi kifejezéssel: elkövetési) magatartás a kábítószer továbbadása más(ok)nak. A kábítószer-kereskedelem – értelemszerűen – súlyosabb bűncselekménynek minősül, mint a kábítószer-birtoklás, vagy kábítószer-fogyasztás, ennek megfelelően szigorúbb büntetést is von(hat) maga után.
Mit tehet egy büntetőjogi ügyvéd kábítószer-kereskedelem vádja esetén?
Egy büntetőjogi ügyvéd segíthet a gyanúsított/vádlott jogainak védelmében, a védekezési stratégia kidolgozásában, valamint a gyanúsítás/vád megkérdőjelezésében. Az ügyvéd feladata adott esetben akár a rendelkezésre álló bizonyítékok és azok beszerzése törvényességének vizsgálata, az ügyfelét mentő körülmények, bizonyítékok felkutatása, kihangsúlyozása, a gyanúsítás/vád jogszerűségének vizsgálata és a megfelelő jogi képviselet biztosítása a bíróság előtt kábítószer kereskedelem esetén.
Mit tehet a gyanúsított és a vádlott, ha kábítószer-kereskedelem miatt indul ellene eljárás?
Ahogy fentebb is írtam, a kábítószer-kereskedelem nem egy csekély súlyú bűncselekmény, ezért a legfontosabb ilyen esetben az, hogy akit meggyanúsítanak, vagy megvádolnak kábítószer-kereskedelemmel, az a lehető legrövidebb időn belül konzultáljon egy védőügyvéddel; akár a kirendelt védőjéről van szó, akár meghatalmazottról. Fontos, hogy ne tegyen nyilatkozatot ügyvédje jelenléte nélkül, és ne próbáljon meg tanúkat befolyásolni. Amennyiben van értelme, – szigorúan védőjével történt konzultációt követően – együttműködhet a hatóságokkal a büntetés enyhítése érdekében.
Miben segíthet az ügyvéd a vádlott védelme érdekében kábítószer kereskedelem esetén?
Az ügyvéd elsődleges feladata, hogy elérje, hogy védence a lehető legjobban jöjjön ki az eljárásból. Ebből a szempontból az egyik alapvető feladata, hogy biztosítsa a ügyfele jogainak érvényesülését, továbbá azt, hogy az ellene folyó eljárásban ne történjenek hibák. A védőügyvéd segít az eset részleteinek elemzésében, a bizonyítékok vizsgálatában, és védelmi stratégiát dolgoz ki az ügyfelével közösen. Emellett képviseli a vádlottat a tárgyalások során, tárgyalhat az egyezség (köznapi nevén: vádalku) lehetőségéről, és adott esetben megpróbálja enyhíteni a büntetést, ha más lehetőség nincs.
Mi a különbség kábítószer kínálása, átadása, kereskedelme és forgalomba hozatala között?
A kábítószer kínálása egyértelmű, ilyenkor nem megy át a kábítószer egyik személytől a másikig, csak mondjuk megkérdezi az elkövető egy másik személytől, hogy kér-e, vagy – talán még tipikusabb esetben – megkérdezi, hogy akar-e kábítószert venni.
Az átadás is egyértelmű, itt már valamennyi kábítószert átvesz, birtokba vesz az egyik személy a másiktól. Fontos ugyanakkor a kábítószer átadásának célzata is, ugyanis kábítószer átadása csak az, ha fogyasztás céljából történik meg az anyag átadása. Ha azért adja át az elkövető másnak a kábítószert, hogy a másik azt eladja, már kábítószer forgalomba hozataláról beszélhetünk.
Kábítószer-kereskedelem az, amikor valaki pénzért, vagy más ellenszolgáltatásért cserébe kábítószert ad át valaki másnak.
Kábítószer forgalomba hozatala akkor valósul meg, ha az elkövető a kábítószert több, esetleg meg nem határozható számú személy részére juttatja. A forgalomba hozatal akár ellenérték fejében, akár ingyenesen történhet. A forgalomba hozatal úgy is megvalósulhat, hogy a tettes csak egy személlyel áll kapcsolatban, akinek azért ad kábítószert, hogy azt másnak vagy másoknak adja tovább. A forgalomba hozatalnak az átadástól való elhatárolása az átadó szándéka alapulvételével történik, aminek megállapítására alapot adhat az elkövető által birtokolt kábítószer mennyisége is. A kábítószer forgalomba hozatala többet jelent tehát, mint a kábítószer átadása.
Mi minősül kábítószernek?
Ez egy kicsit nyakatekert lesz, de sajnos nem lehet ennél kevésbé pontosabban megfogalmazni, mi a kábítószer.
A Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pontja szerint kábítószer: az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete 1. mellékletében a kábítószerek 1. és 2. jegyzékén, valamint 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1. és 2. jegyzékén szereplő anyag. A hivatkozott jogszabály a 78/2022. (XII.28.) BM rendelet. E rendelet 1. melléklete tartalmazza – egyebek mellett – a kábítószernek minősülő anyagok jegyzékeit (K1 és K2 jegyzék). A K1 jegyzék tartalmilag azonos a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény szerinti aktualizált I. listával, a K2 jegyzék pedig azonos a Kábítószer Egyezmény szerinti aktualizált II. listával.
