Kábítószer birtoklás
Segítségre van szüksége a kábítószeres bűncselekmények területén?
Keressen minket!
Telefon
A kábítószeres bűncselekmények szempontjából két tényező nagyon fontos: a bűncselekmény típusa (kábítószer-kereskedelem, vagy kábítószer birtoklása) és a kábítószer mennyisége (csekély mennyiség, ún. alapeseti mennyiség, vagy jelentős mennyiség). Alapvetően ezektől függ ugyanis az, hogy a kábítószeres bűncselekménnyel meggyanúsított/megvádolt személynek milyen súlyú büntetéssel kell szembenéznie.
Közkeletű tévedés, hogy a törvény különbséget tesz könnyűdrogok (vagy lágydrogok) és keménydrogok között. A jogszabály kizárólag a kábítószer fogalmát határozza meg, nem tesz különbséget az egyes szerek között. Ezzel szemben a büntetéskiszabás során lehet különbség pl. marihuána és heroin között, de a törvény maga nem differenciál.
A büntető törvénykönyv, ahogy minden jogszabály, szereti uniformizálni, könnyen kezelhetővé tenni a dolgokat. Ezért van az, hogy nem tesz különbséget az egyes kábítószer-fajták között. Ha valamilyen szer kábítószernek minősül (erre minden esetben első körben gyorstesztet alkalmaznak, második körben szakértő nyilatkozik), akkor annak fogyasztása, megszerzése, tartása, termesztése, előállítása, az ország területére behozatala, onnan kivitele, azon átszállítása bűncselekmény. Kábítószer birtoklása tehát az, ha otthon a kiskertben, vagy a kollégiumi szobám ablakában, vagy szekrényében marihuánát nevelek, de az is, ha vásárolok néhány tabletta MDMA-t, vagy speedet, vagy bármi olyasmit, amitől jól érzem magam. A marihuánát nagyon sokan stresszoldásra, és/vagy alvássegítőnek használják. Az ilyen célú használat is kábítószer birtoklása.
Ami lényeges, az a kábítószer birtoklása bűncselekményével érintett kábítószer mennyisége (ezt is szakértő fogja vizsgálni, hiszen soha nem ugyanolyan tisztaságúak az egyes anyagok, ahogy alkoholos italból sem csak egyféle erősségű van). A mennyiségek tekintetében a Btk. csak annyit határoz meg, hogy az egyes szerek esetén mekkora a csekély mennyiség felső határa, minden egyéb kategória ehhez képest alakul úgy, hogy ennek a hússzorosa a jelentős mennyiség, a kettő közötti az úgynevezett alapeseti mennyiség, míg a különösen jelentős mennyiség (ez csak a kereskedelemnél jön szóba) a csekély mennyiség kétszázszorosa. A mennyiségek pedig azért fontosak, mert azok szerint alakulnak a szankciók. Azaz csekély mennyiségű kábítószer birtoklása két évig terjedő szabadságvesztéssel, míg jelentős mennyiségű kábítószer birtoklása más 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Fontos, hogy nincs külön kábítószer-fogyasztás bűncselekménye, a fogyasztó is kábítószer birtoklása bűncselekményét követi el.
KÁBÍTÓSZER BIRTOKLÁSA
GYIK
Mit tehet egy kábítószeres ügyekkel foglalkozó ügyvéd, ha kábítószer birtoklása a vád, vagy kábítószer birtoklásával gyanúsítják az ügyfelét?
Egy ügyvéd segíthet felmérni a kábítószer birtoklása miatt indult ügy részleteit, megvizsgálni a gyanúsítás és adott esetben a vád alapját és a bizonyítékokat. Fel tudja hívni a figyelmet az esetleges jogsértésekre a hatósági eljárás során, például ha a bizonyítékok begyűjtése során hibák történtek, és így gyengítheti a vádat. Emellett részletesen átnézi az összes bizonyítékot a tartalmuk alapján is (pl.: tanúvallomások, jelentések), átbeszéli az ügyet az ügyfelével és ez alapján alakítja ki az ügyféllel közösen, hogy mi legyen a védelmi stratégia akkor, ha kábítószer birtoklással vádolják, vagy gyanúsítják az ügyfelét.
Milyen jogi védekezési stratégiákat alkalmazhat egy ügyvéd kábítószer birtoklás esetén?
Az ügyvéd különböző stratégiákat alkalmazhat, például kétségbe vonhatja a bizonyítékok jogszerűségét, megkérdőjelezheti a bizonyítékgyűjtés módját vagy akár azt is bebizonyíthatja, hogy a vádlottnak nem volt tudomása a kábítószer birtoklásáról. Ha a kábítószer birtoklás gyanúja, vagy vádja alaptalan, az ügyvéd kíméletlenül rámutat a jogi ellentmondásokra és hamis állításokra. Fontos ugyanakkor, hogy minden ügyben, így a kábítószer birtoklása miatt indulókban is mindig az ügyfél szava a döntő azt illetően, hogy milyen védelmi stratégiát követ a védőügyvéd, hiszen az ügyfele sorsáról van szó.
Mikor érdemes ügyvédhez fordulni, ha kábítószer birtoklás a gyanúsítás, vagy a vád tárgya?
Röviden: mindig.
Hosszabban: A lehető legkorábban érdemes ügyvédet fogadni, amint kábítószer birtoklással gyanúsítanak valakit. Az ügyvéd ebben az esetben már az első kihallgatásnál segíteni tud a védencének, ezáltal biztosítja, hogy ügyfele jogai teljes mértékben érvényesüljenek a nyomozás és a teljes eljárás során.
Ugyanez igaz minden büntetőeljárásra. Ne bízzon a saját jogérzékében és semennyire ne bízzon se a rendőrökben, se pedig az ügyészekben, ha bűncselekménnyel gyanúsítják, vagy vádolják, legyen szó kábítószer-fogyasztásról, kábítószer-birtoklásról, kábítószer-kereskedelemről, vagy bármi másról
Miért fontos, hogy a vádlott ne tegyen nyilatkozatot ügyvéd nélkül kábítószer-fogyasztás miatti eljárás esetén?
Az ügyvéd segít biztosítani, hogy a vádlott jogait teljes mértékben tiszteletben tartsák, és ne tegyen olyan nyilatkozatot, amely önmagára nézve terhelő lehet, hacsak nem az áll érdekében (lásd az elterelésnél írottakat). Az ügyvéd jelenléte biztosítja, hogy a vádlott ne kövessen el olyan hibát a nyomozás, vagy a bírósági eljárás során, ami rontaná a helyzetét, továbbá – és ez személyes tapasztalatom – az ügyvéd jelenléte azt is biztosítja, hogy a rendőrök megfelelően járjanak el az eljárásban, ne próbálják például rábeszélni a gyanúsítottat arra, hogy ismerjen be, akár azzal, hogy fenyegetik („rádrohad a műanyaglakat”), akár azzal, hogy – hamisan – elhitetik vele, hogy ha beismer, akkor megússza.
Mi minősül kábítószernek?
Ez egy kicsit nyakatekert lesz, de sajnos nem lehet ennél kevésbé pontosabban megfogalmazni, mi a kábítószer.
A Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pontja szerint kábítószer: az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete 1. mellékletében a kábítószerek 1. és 2. jegyzékén, valamint 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1. és 2. jegyzékén szereplő anyag. A hivatkozott jogszabály a 78/2022. (XII.28.) BM rendelet. E rendelet 1. melléklete tartalmazza – egyebek mellett – a kábítószernek minősülő anyagok jegyzékeit (K1 és K2 jegyzék). A K1 jegyzék tartalmilag azonos a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény szerinti aktualizált I. listával, a K2 jegyzék pedig azonos a Kábítószer Egyezmény szerinti aktualizált II. listával.
Ki mondja meg, hogy az adott anyag kábítószer, vagy sem?
Ezt minden esetben szakértő állapítja meg. A szakértőt a nyomozóhatóság rendeli ki, a tapasztalatok szerint egy-egy szakértői vizsgálat akár hónapokat is igénybe vehet a szakértők nagyfokú leterheltsége miatt. A szakértői vizsgálat ugyanakkor drága, aminek díja hozzáadódik a bűnügyi költséghez, amit – elítélés esetén – az eljárás végén meg kell fizetni (egy része, vagy egésze alól azonban lehet felmentést kérni).
Azzal, hogy füvet szívok és jól érzem magam, nem ártok senkinek, mégis bűnöző vagyok?
Sajnos igen. Mindenki, aki ma Magyarországon (és ez várhatóan nem fog a közeljövőben sem változni) kábítószert fogyaszt, bűncselekményt követ el. Sőt, az a magyar állampolgár is bűncselekményt követ el, aki külföldön, akár olyan országban fogyaszt kábítószert, ahol annak fogyasztása legális. A magyar Büntető Törvénykönyv hatálya ugyanis kiterjed a magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha azt a Btk. büntetni rendeli. Úgyhogy ne fogyasszon kábítószert, se belföldön, se külföldön.
Mi történik velem, ha elkapott a rendőr egy spanglival?
Ha valaki csekély mennyiségű kábítószert (mindegy, milyen fajtájú kábítószert) fogyasztás céljából megszerez, vagy kábítószert fogyaszt, választhatja az elterelés lehetőségét. Erről bővebben a vonatkozó aloldalon olvashat:
