Kábítószeres bűncselekmények
Segítségre van szüksége a kábítószeres bűncselekmények területén?
Keressen minket!
Telefon
A kábítószeres bűncselekmények szempontjából két tényező nagyon fontos: a bűncselekmény típusa (kábítószer-kereskedelem, vagy kábítószer birtoklása) és a kábítószer mennyisége (csekély mennyiség, ún. alapeseti mennyiség, jelentős mennyiség, vagy különösen jelentős mennyiség).
Mik a leggyakoribb elkövetési módok?
A kábítószeres bűncselekmények két leggyakoribb formája a kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §) és a kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §). A kábítószer-kereskedelem esetén az elkövető kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik. Azaz minden olyan magatartás ebbe a körbe tartozik, amikor a kábítószer átkerül az egyik személytől a másik személyhez, sőt, már az is, ha erre csak kísérlet történik. Az is kábítószer-kereskedelem tehát, ha a haveromnak adok ingyen egy gramm füvet, vagy az is, ha közösen szívunk el egy-két spanglit és egyik alkalommal én hozom az anyagot, másik alkalommal ő. A kábítószer kínálása kábítószer-kereskedelem bűncselekménye.
Kábítószer birtoklása esetén az elkövető kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít. Ha tehát én veszek mondjuk 5 gramm füvet valakitől, akkor az, akitől vettem, kábítószer-kereskedelem bűncselekményét, míg én, aki megvettem, kábítószer birtoklása bűncselekményét követem el. A csekély mennyiségű kábítószer-kereskedelem és kábítószer birtoklása a leggyakoribb kábítószeres bűncselekmények (különösen a fogyasztás), ugyanakkor nem feltétlenül ezek a bűncselekmények vannak leginkább a nyomozóhatóságok fókuszában, hiszen ezek nem súlyos bűncselekmények (3 évig, illetve 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők).
Kábítószer birtoklása
A kábítószer birtoklása esetén a mennyiségek azért fontosak, mert azok szerint alakulnak a szankciók.
Kábítószer-kereskedelem
A jogszabály kizárólag a kábítószer fogalmát határozza meg, nem tesz különbséget az egyes szerek között.
Elterelés
A Btk. szerint nem büntethető az, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez, vagy tart, illetve aki csekély mennyiségű kábítószert fogyaszt.
Mit csinál egy ügyvéd kábítószeres ügyekben?
Védőügyvédként az az alapvető célom a büntetőeljárásban, így a kábítószeres ügyekben is, hogy elérjem azt, hogy az ügyfelem a lehető legjobban jöjjön ki az eljárásból. Ha valamilyen hibát vétett a nyomozóhatóság, ha valami nem bizonyítható, akkor arra kíméletlenül rámutatok, a jogorvoslati lehetőségeket – amennyiben azt az ügyfél érdeke megkívánja – kihasználom a lehető legmagasabb szintig, de ha az ügyfél érdeke inkább a beismerés (mert pl. tetten érték), akkor az eljárás mielőbbi befejezésére törekszem.
Ha az ügyfelem fogva van, akkor a lehető legrövidebb időn belül felveszem vele a kapcsolatot, ilyenkor nem ritka, hogy az elsődleges feladat az ügyfél és a család megnyugtatása, tehát egyfajta pszichológusként is kell működnöm. De ugyanez a helyzet akkor is, ha nincs fogva az ügyfél, hiszen pusztán az a tény, hogy valaki ellen büntetőeljárás folyik, pszichésen nagyon megterhelő az emberek döntő többsége, de még a családjuk számára is, különösen, ha ártatlan, vagy (sokkal) súlyosabb bűncselekménnyel gyanúsítják/vádolják, mint amit elkövetett, vagy amit bizonyítani lehet.
A legfontosabb követelmény az ügyvéd munkájával kapcsolatban az alaposság, mert a legtöbb eljárásban a részletek a legfontosabbak. Nem mindegy, hogy egy adott ügyben lefoglalt kábítószer mennyisége pontosan mekkora, vagy nem mindegy, hogy ki mit mondott, hogy az adott kábítószert kitől, hogyan és mikor foglalták le, és így tovább, ezért minden iratot nagyon alaposan, többször is át szoktam tanulmányozni, hiszen a lényeg legtöbbször a részletekben van. Ahogy minden ember, úgy a rendőrök, az ügyészek és a bírók is hibáznak, manapság az utóbbi időben megnövekedett munkateher miatt egyre többször, ezért sokszor banális hibákat vétenek, amik alapvető fontosságúak lehetnek az adott ügyben (így pl. rosszul rögzítik a „kábítószergyanús anyag” mennyiségét egy iratban és onnantól az összes irat azt veszi át, nem néznek meg alaposan egy rendelkezésre álló videót, és így tovább).
Milyen jogai vannak a védőügyvédnek?
A terhelt (így hívjuk azt, aki ellen a büntetőeljárás folyik, aki ellen nyomoznak) után a legnehezebb dolga a védőnek van, ugyanis mindketten információhiányos helyzetben vannak: sokkal kevesebbet tudnak, mint a rendőrség. Ezzel kapcsolatban a védőügyvéd egyik legfontosabb jogosultsága az iratmegismerés joga. Ez azt jelenti, hogy az ügyfele meggyanúsítását követően megismerheti az eljárás összes iratát (hacsak egyes iratok megismerhetőségét nem korlátozták). Az ilyenkor megismert iratokból egy tapasztalt védő már látja, mit érdemes, vagy éppen nem érdemes mondania az ügyfelének.
Nagyon fontos jogosítványa a védőnek az, hogy indítványokat tehet: tanúk meghallgatását indítványozhatja, szakértő kirendelésére, vagy éppen kizárására tehet indítványt, és így tovább. Ezek adott esetben döntő jelentőségűnek bizonyulhatnak egy-egy ügyben.
